Őszintén szólva vártam a Riverdale bemutatkozását. A készletemből sajnos hiányoznak a jó kisvárosi drámák, ezért bíztam benne, hogy a The CW-nak sikerül csillapítania a szomjamat. Tisztában vagyok vele, hogy milyen stílust és irányt képvisel a fiatal csatorna, de a plotban olvasható rejtély- gyilkosság hívószavaknak nem tudtam ellenállni. Plusz szerintem kis lépesekben, de erősödik a kínálatuk. Alapvetően azt vallom, hogy mindent érdemes megnézni – mindenből lehet tanulni/ízlést fejleszteni és a töltelékdarabok a másnaposság gyógyítására is alkalmasak lehetnek -, így ezt a gyilkos csónakozást sem bántam meg, bár nem hiszem, hogy velem fog bővülni a kisváros populációja.

Gyönyörű, de unalmas kis város!

Sztori: az ...

Aki azt mondja, hogy nincsenek jó magyar filmek, az nem látott eleget mostanában vagy sajnos belefutott egy-két rosszabb választásba. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az amerikai mintára történő történetadaptálásokban még nem jeleskedünk annyira – más humorkultúrát sajátként eladni nem jó elképzelés ( Megdönteni Hajnal Tímeát) -, bár vannak pozitív előjelek arra nézve, hogy a jövőben magyar tollból is születnek kiváló műfaji filmek ( Hurok) . Szerencsére a világ továbbra is aktívan figyeli a magyar filmipar csiszolt gyémántjait, aminek a következő csillogó darabja a Mindenki című rövid dráma.

Nagyon szeretném, ha minél többen megnéznénk!

Deák Kristóf arra képes, amire sok tengerentúli kollégája nem: harminc percben ...

Ebben az újabb remek epizódélményben most először mosták össze arányosan a cselekményépítést és a pulzusnövelő akciót. A story-line szerkezete lehetőséget biztosított arra, hogy minden fontos építőelemet és komponenst - amit eddig külön-külön egységként kezeltek és tálaltak - komplett, kerek egésszé gyúrjanak össze. A sorozat origójának számító információöntésre sem nem lehet panasz. Egyszerre haladtunk és véreztünk. SPOILERES kritika/kibeszélő.

Féltávnál minden ismert bábú a helyén

„ A saját medvecsapdájává alakította Londont! ” -  Sir Stuart Strange

Érezhetően a készítők magasabb cselekményfordulatra kapcsoltak : az eddigi kocogó tempóról laza, de izomkímélő sprintre váltottunk. Ez cseppent sem volt ...

Előrebocsájtom, hogy M. Night Shyamalan új thrillere nem alaptalanul szolgált rá a nézők hozsannáira és a kiemelkedő anyagi sikerre . Minden megtalálható benne, amit a műfaj megkövetel, mégsem dobtam el tőle teljesen az agyamat. A probléma szerintem az utolsó húsz percben keresendő.

Jó kezdés után elkapkodott végjáték

Lehet, hogy megosztó leszek ezzel a véleménnyel, de M. Night Shyamalan mentális thrillerét nem tartom újszerűnek, zsánerújítónak meg pláne nem. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy rossz lenne, csak ez az óriási siker valahol inkább a műfaj szégyene is, mint a film sikere. Az érdemei elvitathatatlanok, viszont érvényesült a vakok között a félszemű a király -elv. Nagyon-nagyon kevés minőségi thriller készül az ...

Vallomás : tavaly már kezdtem lemondani a kapucnis hősről. Az évadok lépésről-lépésre épültek le, a történet Oliver Queen fokozatos fejlődése helyett a szirupos szerelmi kapcsolatára fókuszált. A mágiavonal behozatala nagyon karakteridegenként hatott, még úgyis, hogy az Arrowverse szerves bővülésével már megjelent az expozícióba a természetfeletti faktor (metahuman-vonal).  Idén végre nyomtak egy reset gombot , ami borzasztó jót tett Star City őrangyalának. SPOILERES nyílvesszőket lövök ki a továbbiakban.

Vissza a startvonalra

A jelentős változás okát a vérfrissítésben látom . Szerintem az előző csapat - Dig - Thea -Laurel-éra - az évek alatt eléggé megfáradt . Nem nagyon tudtak mit kezdeni már velük, körbe-körbe ...

A hosszúra nyúlt karácsonyi szünet után - félévad záró szerintem elég hangulatosra és tartalmasra sikeredett - a skarlátvörös gyorshajtó is visszatért, hogy szembenézzen a végzetével. A kezdés ugyan lendületesre sikeredett, de továbbra sem találják a gyógyírt azokra a problémákra, ami miatt nem fut túl sebesen ez a szezon. Nem csak a részről, az évad eddigi teljesítményéről is írnék párszót.

Mentsük meg a jövőt

Csak nekem hiányzik az első évad popcorn illatú hangulata ? Nosztalgikusan gondolok vissza azokra a könnyed időkre, amikor még nem fásultam, hanem vidám mosollyal léptem ki a lejátszó programból.

A történetfejlődésével és az univerzum közvetett és közvetlen növekedésével nyilván emelkedtek a tétek. A ...

Kezdjük az értékeléssel: a harmadik rész brutálisan erősre sikeredett . Lassan, de biztosan a nyolc részes etap feléhez érkezünk – most nem veszem ide, hogy bőven van lehetőség a folytatásra -, így egyre inkább esedékes válik a tettek mögötti indokok kifehérítése , még akkor is, ha James Delaney esetében semmi sem lesz makulátlanul világos. Figyelem: ha tovább olvasol, SPOILEREKET-be hajózhatsz!

Az őrület és az ész találkozása

Hangozzon ez bármilyen különösen is, de a Taboo az egyik legvéresebb vér nélküli sorozat , amivel valaha dolgom volt. A sorozat bebizonyította, hogy öncélú, hatásvadász kegyetlenkedés nélkül is lehet hatásosan kiszólni a nézőkhöz. A jó történetírás ereje sokkal erősebb és halálosabb ...

Mit lehetne írni a xXx harmadik felvonásáról? Talán azt, hogy egy vérbeli guilty pleasure : annyira szar, hogy az már jó!   Már persze akkor, ha a bepókhálósodott gyermeki énedet le tudod venni újra a polcról, és nem várod, hogy Xander Cage megreformálja ezt a poshadásnak indult zsánert.

Egy újabb Halálos iramban-rész, csak más címen

Hollywood egyik legnépszerűbb akciószínésze, Vin Diesel komolyan gondolta, hogy leporolja, és újra magára ölti egykori sikerkarakterinek bőrét. Stabil állása mellett – az elgyűrhetetlen Halálos iramban-sorozat – belefért a naptárába, hogy Riddick szellemének megidézése, ami ugyan messze nem ért fel a régi filmek szintjéhez, de legalább hangulatos volt. A xXx felélesztéséhez komolyabb ...

Oliver Stone visszatért? Az egykori producer kedvenc direktor renoméját az elmúlt években Vadállatok és macedón harcosok rombolták le a földig. Hiába az elmúlt évek negatív teljesítménye, képes hajlamos vagyok újra és újra bizalmat szavazni a rendezőnek. A Tőzsdecápákkal kultuszfilmet alkotó direktor Snowden-nel rálépett a gyógyulás útjára . Csak egy kicsit hangulatosabb és összeszedettebb forgatókönyvre lesz szüksége.

Hazafi vagy áruló?

Edward Snowden - hasonlóan Julian Assange-hez -, borzasztóan izgalmas személyiség . Egyrészt, amilyen képességek birtokában van, az lenyűgöző, másrészt hajlandó volt a saját igazságérzetétől vezérelve mindent feláldozni az őszinteség és az igazság oltárán . Manapság hányan ...

A Netflix végre közétette az új sikergyanús produkciójának, A Series of Unfortunate Events első teljes szezonját, amit még (szerencsére) továbbiak fognak követni a sorban. A három balsorsú árva története azon kevés sorozatok közé tartozik, aminek a megítéléséhez bőven elég egyetlen epizód megtekintése. Nekem nagyon bejött!

Megkezdődött a balszerencse áradása

Először is: Neil Patrick Harris a világon bármit el tud játszani . Ha kell trükkös csajozó gép (Így jártam anyátokkal), mániákus vágyakozó (Holtodiglan) és szórakoztatóan romlott gyám Olaf grófként. Másodszor: szerintem a sorozat már most klasszisokkal jobb, mint Jim Carrey-féle verzió, pedig a mozis feldolgozást is kedveltem.

A stream tartalomgyártás ...

Hiába a felfokozott várakozás: Jennifer Lawrence és Chris Pratt közös sci-fije, az Utazók alaposan felsült az amerikai kritikusok előtt és a pénztáraknál is csak szolid teljesítményt nyújtott. A végeredményt látva részben meg tudom érteni a hőbörgőket, részben viszont megvédem a filmet, mert voltak benne jó ötletek. Hihetetlen, hogy Amerika időnként egy elronthatatlan ötletet is el tud fuserálni.

Moralizálásból nincs hiány

2017 a sci-fi zsáner éve: az Utazók mellett láthatunk egy minden bizonnyal fantasztikus darabot Denis Villeneuve ( Szárnyas fejvadász 2 .) tolmácsolásában; Luc Besson saját ötlettel érkezik – Valerian -; Duncan Jones ezúttal a cyber punk világában fog kalandozni – Mute -, és akkor az év egyik ...

Nagy reményekkel ültem le Matt Damon fantasy eposza elé, mert bíztam benne, hogy egy ázsiai tematikájú és helyszínű történet nem amerikai popcorn rendezővel csak jó lehet. Sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet.  Nincs problémám, sőt kedvelem a blockbustereket – egy sörrel és pizzával pihentető kikapcsolódás -, csak az elmúlt évek termése nem éppen az álomgyár aranykorára emlékeztet. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy tavaly hány jó látványfilmet kaptam Amerikától. Ezúttal Kína érkezett a nemzetközi színtérre, akikről tudtam, hogy például horror zsánerben verhetetlenek, ám nagy költségvetésű látvány filmet még nem láttam tőlük. Az igazira továbbra is várni kell, mert a túlzott megkötések és az ...

Oké, Clint Eastwood mikor is csinált utoljára normális, tartalmas filmet? Első blikkre a Grand Torino ugrik be. Már a mindenki által egekbe magasztalt, díjmágnes mesterlövéses sztori sem jött be. Túl sok volt az európai szívemnek az amerikai szirup. De mellette szóljon, hogy volt benne szív, még ha túlságosan is sávosra és csillagosra sikeredett. Szemben Sully-val, ami hideg kimértségével azt sem engedte meg, hogy a felszállás után kikapcsoljam a biztonsági övemet.

A Sully olyan, mint a Hudson január 15-én: jéghideg

Mentségére szóljon, hogy ezúttal csak a rendezői teendőket vállalta magára, a scriptbe nem nyúlt bele. Végeredmény: az amerikai csoda néma közönnyé szelídült . Nem azért, mert tudtam a végeredményt, hanem mert, a ...

Sosem rajongtam igazán Lars von Trier-ért, de azt mindenképp el kell ismerni, hogyha nem azzal van elfoglalva, hogy Cannes-ben balhézzon és magának forgasson, akkor képes nagyszerű dolgokat alkotni. A Dogville pontosan ilyen!

Háromórás kísérleti tanpélda az ember természetéről

Ha klasszikus értelemben beszélünk filmművészetről, akkor nálam a Dogville nagyon erősen toplistás alkotás, mert azt a fajta meztelen varázslatot képviseli, amit nagyon kedvelek . Puritán egyszerűséggel, erővel és nem kevés keserűséggel ássa le magát az emberi személyiség legmélyebb bugyraiba, ahol az empátiát, az együttérzést, a jó szándékot a hűvös érdekek, a felsőbbrendűség érzet bódító mámora és a fájdalmas állatiasság vette át. A Dogville ...

Az FX új szériájának pilotja igencsak paradoxra sikeredett: rohadt jó volt, csak magam sem tudom, hogy miért szippantott be ennyire. Elképesztően igényes és összetett munka, ami a lelket és a szívet sem mellőzi, mégsem hiszem, hogy csak Tom Hardy miatt mindenki kitartana a végéig. De cáfoljatok rám!

Kosztümbe bújtatott tabuk

A tabu szó a polinéz kultúrából származik, egészen pontosan a tongai nyelv lenyomata, ami egyaránt leképezhető társadalmi és vallási témákra is. Modern, felvilágosult világunk ezeket a tabukat teljesen máshogy, afféle megszegendő parancsolatként tartja számon, hiszen előszeretettel szeretünk mindent megosztani magunkról. Az, hogy ez mennyire jó vagy rossz, teljesen szubjektív, mindenki a saját világnézete ...