Kiváltképp a szuperhős-zsánerben lehet megfigyelni a jelmez karakterfejlesztésre vonatkozó funkcióját.  Bár, ha van más filmes példátok a témában, jöhet nyugodtan!

Hasonlóan a set designhoz, a (mű)bőrbe és csuklyába bújtatott vezérfigurák személyiségének változásaira, hőssé válásuk különböző (élet)szakaszaira mutathat rá az íj, a köpeny vagy a „futócipő” evolúciója. Vannak olyan karakterek is, ahol a készítőknek/jelmeztervezőknek sokkal prózaibb okuk van a ruhák jelentős megváltoztatására/felfrissítésére: meg kell felelniük a mai nézők vizuális elvárásainak. A mai adásában néhány ismert szuperhőst hívtam vendégségbe.  

Zöld Íjász: Robinson Crusoe-tól Star City zöldlelkű őrangyaláig

A The CW ...

Nem gondoltam volna, hogy az évadzáró előtt a skarlátvörös speedster befut még az oldal tartalmi kínálatába. Ennek prózai oka van: a harmadik szezon továbbra is gyengélkedik, és feleslegesen nem akarok újra és újra beletiporni a földön fekvő szuperhősbe. A Grodd köré szőtt impozáns vállalkozás mégis megérdemel egy kibeszélőt, hiszen a kétepizódos mini-event könnyedebb, szórakoztatóbb epizódélménnyel kecsegtetett. Összességében voltak kellemes pillanatai, ám Central City szomorú esőfelhői a Föld 2-re is eljutottak.

Ezen a földön a Gorilla az úr!

A környezetváltás általában jót szokott tenni az embernek. Az új impulzusok energiával és élettel tölthetik meg a beszürkült, enervált hétköznapokat . Na, hát a Flash ...

Tudom, elég mainstream, csontig rágott téma a WB-DC vesszőfutása a Cinematic Universe építése terén, de egyrészt a Lego Batman elképesztő sikere jó táptalajt ad a vita felvetéséhez, másrészt nagyon kíváncsi lennék, mit gondoltok a stúdió berkein belüli és kívüli eseményekről. Elsősorban nem értékítéletet kívánok mondani a filmek minőségéről, azt máskor kivesézhetjük. A megerősített, hivatalos tények mentén szeretnék építkezni, és az almát az almával, vagyis DC-t összehasonlítani a DC-vel. Jelentős a kontraszt a két párhuzamos világépítés megítélése között. Nagy lélegzetvételű kis elmélkedést következi. Előre leszögezem: szeretem a DC-t, mint képregény családot.

Aktuális fejlemények – zsúfolt naptár

A hosszúra nyúlt karácsonyi szünet után - félévad záró szerintem elég hangulatosra és tartalmasra sikeredett - a skarlátvörös gyorshajtó is visszatért, hogy szembenézzen a végzetével. A kezdés ugyan lendületesre sikeredett, de továbbra sem találják a gyógyírt azokra a problémákra, ami miatt nem fut túl sebesen ez a szezon. Nem csak a részről, az évad eddigi teljesítményéről is írnék párszót.

Mentsük meg a jövőt

Csak nekem hiányzik az első évad popcorn illatú hangulata ? Nosztalgikusan gondolok vissza azokra a könnyed időkre, amikor még nem fásultam, hanem vidám mosollyal léptem ki a lejátszó programból.

A történetfejlődésével és az univerzum közvetett és közvetlen növekedésével nyilván emelkedtek a tétek. A ...

Ha már idén végre megtörténik a DC szuperhőseinek élőszereplős házassága - hype vonat is lassan kigördül az állomásról -, górcső alá vettem a Warner Brothers animációs részlegét, ami alaposan kenterbe veri a rivális képregény birodalom mesevonalát és történetírás szempontjából feladja a leckét David S. Goyeréknek. Öt (+kettő) fantasztikus élmény rajztömbbe zárva.

  Az Igazság Ligája: A Villám-paradoxon (Justice League: The Flashpoint Paradox)

Ha van olyan Igazság Ligája-mese, amit nem csak a comic book rajongók élvezhetnek felnőtt fejjel is, az a Flashpoint paradoxon. Jay Oliva majdhogynem tökéletesen rakta össze a forgatókönyvet, amiben hihetetlen egyensúlyban és mélységben férnek meg egymás mellett a DC ...