Tudom, elég mainstream, csontig rágott téma a WB-DC vesszőfutása a Cinematic Universe építése terén, de egyrészt a Lego Batman elképesztő sikere jó táptalajt ad a vita felvetéséhez, másrészt nagyon kíváncsi lennék, mit gondoltok a stúdió berkein belüli és kívüli eseményekről. Elsősorban nem értékítéletet kívánok mondani a filmek minőségéről, azt máskor kivesézhetjük. A megerősített, hivatalos tények mentén szeretnék építkezni, és az almát az almával, vagyis DC-t összehasonlítani a DC-vel. Jelentős a kontraszt a két párhuzamos világépítés megítélése között. Nagy lélegzetvételű kis elmélkedést következi. Előre leszögezem: szeretem a DC-t, mint képregény családot.

Aktuális fejlemények – zsúfolt naptár

„Tudom, mire gondoltok: megint egy uncsi szuperhős-bunyó!”

A Powerless elég rétegsorozat . És annak is a szélsőséges verziója. Nekem legalábbis a pilot alapján az a benyomásom, hogy ezt a komédiát csak szeretni vagy utálni lehet. Nincs köztes állapot. Alapvetően nem vagyok a műfaj nagy rajongója, csak egy-kettő ment át eddig a szitámon, de a Powerless-ben van annyi potenciál, hogy kis javulás után bekerüljön a csapatomba.

Wayne Security legnagyobb találmánya az önkritika

Lehet, hogy csak jókor kapott el, de ez így elsőre bejött. Még úgyis, hogy bőven nem hibátlan. Szuperhős sebességgel rohantunk végig a történeten, és a humorosnak szánt dialógok nagy része inkább volt kínos, mint vicces. Viszont a  kreatív koncepcióval egy ...

Vallomás : tavaly már kezdtem lemondani a kapucnis hősről. Az évadok lépésről-lépésre épültek le, a történet Oliver Queen fokozatos fejlődése helyett a szirupos szerelmi kapcsolatára fókuszált. A mágiavonal behozatala nagyon karakteridegenként hatott, még úgyis, hogy az Arrowverse szerves bővülésével már megjelent az expozícióba a természetfeletti faktor (metahuman-vonal).  Idén végre nyomtak egy reset gombot , ami borzasztó jót tett Star City őrangyalának. SPOILERES nyílvesszőket lövök ki a továbbiakban.

Vissza a startvonalra

A jelentős változás okát a vérfrissítésben látom . Szerintem az előző csapat - Dig - Thea -Laurel-éra - az évek alatt eléggé megfáradt . Nem nagyon tudtak mit kezdeni már velük, körbe-körbe ...

A hosszúra nyúlt karácsonyi szünet után - félévad záró szerintem elég hangulatosra és tartalmasra sikeredett - a skarlátvörös gyorshajtó is visszatért, hogy szembenézzen a végzetével. A kezdés ugyan lendületesre sikeredett, de továbbra sem találják a gyógyírt azokra a problémákra, ami miatt nem fut túl sebesen ez a szezon. Nem csak a részről, az évad eddigi teljesítményéről is írnék párszót.

Mentsük meg a jövőt

Csak nekem hiányzik az első évad popcorn illatú hangulata ? Nosztalgikusan gondolok vissza azokra a könnyed időkre, amikor még nem fásultam, hanem vidám mosollyal léptem ki a lejátszó programból.

A történetfejlődésével és az univerzum közvetett és közvetlen növekedésével nyilván emelkedtek a tétek. A ...

Ha már idén végre megtörténik a DC szuperhőseinek élőszereplős házassága - hype vonat is lassan kigördül az állomásról -, górcső alá vettem a Warner Brothers animációs részlegét, ami alaposan kenterbe veri a rivális képregény birodalom mesevonalát és történetírás szempontjából feladja a leckét David S. Goyeréknek. Öt (+kettő) fantasztikus élmény rajztömbbe zárva.

  Az Igazság Ligája: A Villám-paradoxon (Justice League: The Flashpoint Paradox)

Ha van olyan Igazság Ligája-mese, amit nem csak a comic book rajongók élvezhetnek felnőtt fejjel is, az a Flashpoint paradoxon. Jay Oliva majdhogynem tökéletesen rakta össze a forgatókönyvet, amiben hihetetlen egyensúlyban és mélységben férnek meg egymás mellett a DC ...