Nagy reményekkel ültem le Matt Damon fantasy eposza elé, mert bíztam benne, hogy egy ázsiai tematikájú és helyszínű történet nem amerikai popcorn rendezővel csak jó lehet. Sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet.  Nincs problémám, sőt kedvelem a blockbustereket – egy sörrel és pizzával pihentető kikapcsolódás -, csak az elmúlt évek termése nem éppen az álomgyár aranykorára emlékeztet. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy tavaly hány jó látványfilmet kaptam Amerikától. Ezúttal Kína érkezett a nemzetközi színtérre, akikről tudtam, hogy például horror zsánerben verhetetlenek, ám nagy költségvetésű látvány filmet még nem láttam tőlük. Az igazira továbbra is várni kell, mert a túlzott megkötések és az ...

Minden alkalommal, amikor megnézek egy-egy Jóbarátok vagy Így jártam anyátokkal epizódot, elfog a féltékenység. Erősen intuitív alkatként elképzelem, hogy milyen lehet indítani a napot Gunthernél, reggelizni Luke-nál, majd levezetni a fáradalmakat egy kancsó sör társaságában a MacLaren's Pub-ban. Arra gondoltam, hogy virtuális túrám keretein belül végigkísérlek titeket a kedvenc helyeimen. Figyelem: az írás nyomokban szentimentalizmust tartalmaz!

Central Perk: Tíz év után is ugyanolyan jó a kávé!

Mivel az ereimben vér helyett is kávézacc folyik, ezért nem is indíthatnánk máshol a napot, mint a zöldelő végtelen – és igen veszélyes – Central Perk lábai mellett elterülő Central Perk-ben. Sajnos már rég nem Rachel szolgálja ...

Gondolom nálatok is úgy pörög a gázóra, mint Cobb (Eredet) totemje az álomszinten. Hetek óta üdvözöljük a korai jégkorszakot, ami soha nem látott fagyos rekordokat állított be szerte a világon. Mielőtt azt gondolnánk, hogy nekünk a legrosszabb a fékezhetetlennek tűnő hideg elleni egyoldalú küzdelem, kérdezzük meg Jake Gyllenhaal-t vagy Leonardo DiCaprio-t is a témáról. Utóbbi túl sem élte a jeges fürdőt.

Holnapután: Ne hagyd kialudni a tüzet!

Manapság Jake Gyllenhaal igazi A-listás sztár a Walk of Fame egén. Hollywoodi álomfizetésért cserébe olyan filmekre szerződhet le, amire csak akar, hiszen jelenleg a producerek kedvence. Nem is vádolható azzal, hogy rosszul választana: Az éjjeli féreg és Az éjszakai ragadozó is ...

Oké, Clint Eastwood mikor is csinált utoljára normális, tartalmas filmet? Első blikkre a Grand Torino ugrik be. Már a mindenki által egekbe magasztalt, díjmágnes mesterlövéses sztori sem jött be. Túl sok volt az európai szívemnek az amerikai szirup. De mellette szóljon, hogy volt benne szív, még ha túlságosan is sávosra és csillagosra sikeredett. Szemben Sully-val, ami hideg kimértségével azt sem engedte meg, hogy a felszállás után kikapcsoljam a biztonsági övemet.

A Sully olyan, mint a Hudson január 15-én: jéghideg

Mentségére szóljon, hogy ezúttal csak a rendezői teendőket vállalta magára, a scriptbe nem nyúlt bele. Végeredmény: az amerikai csoda néma közönnyé szelídült . Nem azért, mert tudtam a végeredményt, hanem mert, a ...

Sosem rajongtam igazán Lars von Trier-ért, de azt mindenképp el kell ismerni, hogyha nem azzal van elfoglalva, hogy Cannes-ben balhézzon és magának forgasson, akkor képes nagyszerű dolgokat alkotni. A Dogville pontosan ilyen!

Háromórás kísérleti tanpélda az ember természetéről

Ha klasszikus értelemben beszélünk filmművészetről, akkor nálam a Dogville nagyon erősen toplistás alkotás, mert azt a fajta meztelen varázslatot képviseli, amit nagyon kedvelek . Puritán egyszerűséggel, erővel és nem kevés keserűséggel ássa le magát az emberi személyiség legmélyebb bugyraiba, ahol az empátiát, az együttérzést, a jó szándékot a hűvös érdekek, a felsőbbrendűség érzet bódító mámora és a fájdalmas állatiasság vette át. A Dogville ...

Az FX új szériájának pilotja igencsak paradoxra sikeredett: rohadt jó volt, csak magam sem tudom, hogy miért szippantott be ennyire. Elképesztően igényes és összetett munka, ami a lelket és a szívet sem mellőzi, mégsem hiszem, hogy csak Tom Hardy miatt mindenki kitartana a végéig. De cáfoljatok rám!

Kosztümbe bújtatott tabuk

A tabu szó a polinéz kultúrából származik, egészen pontosan a tongai nyelv lenyomata, ami egyaránt leképezhető társadalmi és vallási témákra is. Modern, felvilágosult világunk ezeket a tabukat teljesen máshogy, afféle megszegendő parancsolatként tartja számon, hiszen előszeretettel szeretünk mindent megosztani magunkról. Az, hogy ez mennyire jó vagy rossz, teljesen szubjektív, mindenki a saját világnézete ...