Villámkritika: Taboo 01x05
Az ötödik epizód ott folytatódott, ahol az előző véget ért: a párbajnál. Bevallom, picit csalódott vagyok. Bár racionális érvelés állt a „pisztolytánc” végeredménye mögött, örültem volna egy meglepő fordulatnak. Nem mintha szűkmarkúan bántak volna a meglepetésekkel. A folytatás nyomokban spoilereket tartalmaz.
Ezúttal tartalékosan „futottak ki a pályára”
A múlt heti izgalmak után az ötödik felvonás kicsit visszavett a tempóból. Az intenzitás csökkenés ellenére ugyan sikerült haladni, de ez inkább egy álmatag filler-epizódként ért fel nálam. A látottak alapján továbbra is a Társaságnak van komoly félnivalója. Amellett, hogy próbálnak újra és újra reagálni James tetteire, lassan a hátuk mögé is nézniük kell, mert a Korona is támadni készül. Kiváltképp Stuart Strange (rém)uralmának végére tehetünk lassan pontot. Szegény Jonathan Pryce-nak – aki remek a szerepében – nem jön össze a kosztümös kalandozás: Port Royal kormányzása után a Brit Kelet-indiai Társaság vezetői pozíciójáról is lemondhat. Komoly kis tervek vannak születőben a hatalmának megdöntésére. Révén, hogy a múltban alaposan rászolgált arra, hogy a mostani kaotikus, és az ország számára nem éppen kellemes helyzet álljon elő, előbb-utóbb vesznie kell. Akar fogadni velem valaki, hogy a végjátékban megválunk tőle? Amúgy érdekes, hogy a Társaság-taktikája: olyanok, mint azok a kutyák, akik zavarukban/tehetetlenségükben a saját farkukat kergetik. Ha kinyitnák a pénztárcájukat, talán jutnának is valamire, de puszta fenyegetéssel továbbra sem túl sikeresek. James nem egyszer szúrta le vagy belezte ki a hatalom érveit.
Bármennyire unszimpatikus Thorne, már sajnálom szerencsétlent. Hirtelen el sem tudom dönteni, hogy az írók mivel alázták meg jobban? A cinkelt pisztollyal, a nélkülözhető szerepkörrel (James élete fontosabb, értékesebb az övénél), felesége elhidegülésével? Ennél még egy golyó általi halál is kegyesebb lenne. Kíváncsi leszek, mennyire fogják a történtek megtörni a lojalitását. A részvégét látva érte is eljöhet a (megváltó) halál.
A múltkori kis szösszenetemben azt fejtegettem, hogy mennyire nem érzem annak az esélyét, hogy James ezt az intenzív, nagytétes történetfolyamot épp bőrrel és kalappal megúszná. Ezt most is tartom, bár annyiban módosítanék, hogy szerintem a "kis" üzleti vállalkozása el fog indulni. Nagyszerűen használja azt a félelemkultuszt, amit kialakult körülötte. Újfent láthattuk, hogyan jár az, aki elárulja. Akár belelát a fejekbe, akár nem - a múltkori spirituális szex után bármit el tudok képzelni -, ijesztően meggyőzően adja elő a mindentudót. Ez az egyik legnagyobb fegyvere. Nootka-sziget pedig az eljövendő háború Svájcaként fog funkcionálni? Anglia mellé nem állna, de arról sem vagyok meggyőződve, hogy mindenáron állást akarna foglalni Amerika mellett.
Méltánytalanul keveset beszéltem Cholmondeley-ről. Na majd most! Tom Hollander, aki A Karib-tenger kalózai franchise második és harmadik részének legértékelhetőbb szereplője volt, egyszerűen remekel. Nemcsak jelen van, hanem uralja is a szerepét: hozza a humort, a visszafogott őrületet, az innovatív megoldásokat. Szerintem Brace mellett a sorozat legjobb mellékszereplője. A lőpor állapotának felmérése is sajátos technikán alapszik.
Ami pedig az epizód cliffhangerét illeti: végül csak meglépték az ördögűzést. Bár nagyon úgy tűnik, hogy a visszájára sült el. Lehet, hogy Thorne többet fog veszíteni a büszkeségénél és az önérzeténél.
Nektek, hogy tetszett az epizód? Milyen végjátékot/évadzárót vártok?