Nemcsak Hollywood épít remake vagy reboot címszóval jó bejáratott márkanevekre. Bizony a televízióban is felütötte a fejét az a fajta biztonsági játék, amivel viszonylag kis kockázattal széles rétegeket tudnak megmozgatni és a képernyők elé ültetni. Első gondolatra bármennyire is tűnik bombabiztosnak a siker, nem mindig sül el jól a mozis alap adaptációja, főleg, hogyha olyan örökséghez nyúlnak, ami vehemens rajongótáborral rendelkezik.

Halálos fegyver

Mel Gibson és Danny Glover ma már klasszikusnak számító négyrészes sorozatának sikerült meghódítania a kisképernyő világát. A Halálos fegyver fiatalított epizodikus változatára rá lehet sütni a kockázatos jelzőt, mert a mai napig olyan kult-környezet veszi körbe, aminek nehéz megfelelni.

Valahol talán igazságtalan az összehasonlítás, révén a Halálos fegyver egyszeri és megismételhetetlen, mégis a nézőben óhatatlanul is a felszínre törnek a régi érzések, élmények. Önmagában már a casting folyamat sem lehetett egyszerű, hiszen nem sok olyan jól működő páros állt össze a filmtörténetbe, mint a Mel Gibson – Danny Glover duó. Szerencsére a csatorna nagyreményű elképzelése bevált: az alapkoncepció abszolút működőképesnek bizonyult sorozat formában. Az összképet elnézve teljesen korrekt munkát végeztek: a színészek és a történet rendben van, és bár klasszis szerintem soha nem lesz, elérte a célját: kivívta a nézők elismerését. Igaz, Danny Glover-nél jobban senki sem tud morogni!

MacGyver

Nem kisebb popkultusz övezi a MacGyver-t sem, aki a laza, „kortárs” köznyelvbe is szerepet tölt be. Ha valamit kacatokból kell bravúrosan megszerelünk, összeraknunk, akkor egy mosoly kíséretében erőszeretettel szoktunk hivatkozni az ügyes kezű „ezermesterre”. A sorozatnak, aminek ugyan vannak pozitív adalékai, szerintem nem sikerült erőteljesen megidéznie a filmek hangulatát. Tény, hogy próbálkoztak és kellő tisztelettel álltak a hozott anyaghoz, ügyelve rá, hogy a rajongók ne sérüljenek. Egyrészt jelentős fiatalításon, modernizáláson és némi személyiségplasztikán esett át a történet, de ez még nem lenne probléma. Lucas Till kifejezetten jól áll a figura, ha kap esélyt és türelmet. A történet kontextusával, az alapkonfliktusokkal és a bődületesen felületes karakter-és problémakezeléssel voltak gondjaim. Nálam sajnos hamar lecsapott a Sorozat Kasszás, de ha esetleg közületek nézi valaki, szívesen és örömmel fogadnék pár mondatos „helyzetjelentést”. Hol tartunk mostanság? Érdemes visszatérni? Javul a minőség?

Orvlövész

A fenti kettővel ellentétben az Orvlövész kevésbé rizikós vállalkozás. Sosem verbuválódott köré olyan rajongói szubkörnyezet, ami révén komplett gyerekkorokat lehetett volna tönkretenni. A Mark Wahlberg-es verzió minden hibája ellenére bejött, jól szórakoztam rajta. Hasonlóképpen viseltetek a sorozat iránt is. Ryan Phillippe szerintem remek választás - szegény, mindig ott állt a sztárráválás küszöbén, de sosem lett A-listás színész -, és bár a történet bizonyos szempontból nem okozz túl nagy meglepetést, izgalmas kikapcsolódást tud nyújtani egy fárasztó munkanap után. Megkockáztatom: az Orvlövész sokkal jobban „céloz” és működik sorozatos formában, mint a széles vásznon.

Kiképzés

Denzel Washington nevével fémjelzett alkotás anno kellemes kis akció krimi volt, ami a zsáner minden kötelező elemének maximálisan megfelelt. Az újrahasznosítási folyamat most ezt a történetet is utolérte, így a „kiképzés” a jövőben a kisképernyőn folytatódik tovább.  A sztori tizenöt évvel a mozi után játszódik, az origójában egy fiatal-idős nyomozópárossal.  Előbbi morális kódexét még nem rontotta meg a valódi utcai és rendőri világ, míg utóbbi már bőven az erkölcstelenség mocsarában dagonyázik.  A széria tegnap el is rajtolt Amerikában, a tervek szerint hamarosan kritikával is jelentkezek. Láthatatlanban és a plot alapján azt mondanám, hogy csak laza kapcsokkal fog kötődni a mozihoz, inkább csak közös „univerzumon” osztozkodnak, bár a fun service-t kiszolgáló utalásokra azért számítok. Aki esetleg megnézte már a pilot-ot, nyugodtan ossza meg az érzéseit/véleményét. Megérte feltámasztani, kvázi folytatni a sztorit?

Scream

Ha már szerepel a listán akció és krimi, akkor a könnyedebb témák ellenpólusaként funkcionáló horror sem maradhat ki a kínálatból. Az egykor nagyon népszerű és rengeteg ikonikus horror karaktert adó slasher műfaj egyik klasszikus darabjával, a Sikollyal készültem nektek, ami a fenti sorozatokkal szemben – leszámítva a Training Day-t, azt még nem láttam – bebizonyította, hogy nem mindegyik történet nem életképes a kisképernyőn. Az MTV tini-horrorja sajnos nem bírja el a tíz részes etapokat, hiába volt mindkét évadnak viszonylag normális háttérgerince. A slasher egy horror sorozatban látszólag abszolút működőképes lehetne – minden részben egy karakterhalál-szerkezet  - , viszont nálam a Scream még sem tud működni. Főleg azért nem, mert az ilyesfajta késes „hentelés” maximum kellemes két órára alkalma. A tetejében még az enyhe mindfuck-függelék a totális kiszámíthatóság miatt válik teljesen súlytalanná. Évi két-három tv-film formátumban sokkal sikeresebb, ütősebb lenne a koncepció. Erre pont a sorozat történelmében is láthattunk példát: a halloweeni epizód önálló filmként – körülbelül másfél – két óra – teljesen megállta a helyét. Még ha kicsit gimnázium jellegűre sikeredett. Ettől függetlenül, ha a legendás maszkot nem is - kár! -, a szabálykönyvet mindenképp áthozták. Laza múlt idézésre alkalmas lehet, de a nagy örökséghez egyáltalán nem tesz hozzá.

A jelenleg futó mozi adaptációk mellett többek között feldolgozták még a Csúcshatást, a Csúcsformában-t és a Különvéleményt. Utóbbit a high-concept ellenére szerintem nagyon elrontották, pedig azt a Tom Cruise-os filmet nagyon szeretem.

Nézed valamelyik sorozatot? Ha rajtad múlna, melyik mozifilmből készítenél sorozatot?