Sajnos a kelleténél jóval kevesebbet beszélünk a preproduction-szakasz egyik fontos állomásának, a set designnak a szerepéről, holott a karakter otthoni közegének megteremtése láthatatlan jellemépítőként és személyiség kiegészítőként funkcionálhat. Főleg azokra a filmekre-sorozatokra gondolok, amelyben a történet vezérkarakterre vagy szereplőpárosra fókuszál. Ezekből válogattam össze egy csokorra valót.

Gilmore Girls

(Egy gyors megjegyzés az elejére: szerintem kevés olyan rossz címfordítás született Magyarországon, mint a Szívek szállodája. Nem az a főtémánk, csak kikívánkozott belőlem.)

A bájos, szívmelengető történet közel tíz éves csendes pihenő után egy egész naptári évet felölelő, évszakokra(fejezetekre)- bontott event-szezonnal tért vissza. A rajongókat megosztotta a végeredmény, személy szerint nekem tetszett az összkép – tény, hogy színvonal, a minőség végig hullámzott. Egy szó, mint száz: jó volt újra elmerülni Stars Hollow nyüzsgő forgatagába. A választott témához szerintem jól passzol ez a sorozat, ugyanis a Gilmore-lányok színes, szeleburdi, energikus személyisége szépen és látványosan visszaköszön a lakberendezésen keresztül. Képes illusztrációként a nappalit választottam, de ugyanez elmondható Lorelai hálószobájáról, a konyháról, vagy az egyik epizódban felbukkanó, kacatokkal a padlótól a plafonig telepakolt garázsukról is. A nappali színes, kézzel válogatott tárgyai még inkább nyomatékot adnak a lányok életstílusának, szemléletének és a világhoz való hozzáállásuknak. A televízió, a családi fotók - amik sajnos nem látszanak a képen - és a hozzákapcsolódó videokazetta gyűjtemény is borzasztó fontos, hiszen az egysoros popkulturális utalások és a több liternyi kávé mellett a mániákus - vacsora mellé - filmfogyasztásuk is a személyiségük egyik kikerülhetetlen és mérhetetlenül szerethető sarkpontja.

Spectre

Sam Mendes félesikerült második Bond-filmje, a Spectre kicsit kakukktojás, vagyis inkább „inverz-tojás” a listámon. Amíg a Gilmore – lányok set design-ja abszolút ráerősít a lányok személyiségre, addig James Bond otthonának foghíjas berendezése a magánélet nélküli ember illúzióját szilárdítja, erősíti meg. A Skyfall ugyan koncepció újításként adott egy elég erős hátteret, múltat Őfelsége titkosügynökének, de ennél messzebbre nem merészkedett. Nem is kellett, mert nem szükséges. A brit ügynök az a karakter, ami nem igényli a „hálószoba-kiegészítőt”. Ha megnézzük a Spectre-t - megértem, ha nem újranézős kategória -, akkor abban szépen látszik, hogy a lakása csak egy rövid jelenet erejéig tárja fel az ajtaját. A beltér dizájnja nem minimalista vagy puritán, hanem szinte teljesen üres. A nagy légüres tér, és a személyes tárgyak hiánya szerintem jól bemutatja, hogy James Bond csak a munkájának él, nincs semmilyen szociális kapcsolata vagy magánélete. A rajongók is csak a küldetései miatt szeretik, nem igénylik annyira a bennfentes barátságot. Ettől függetlenül a set design itt is erősen jelen van, hatásos, csak sokkal visszafojtottabban, korlátozottabban. Ez sem lehetett egyszerű feladat. A kevesebb, több-elv érvényesült.

House

Sokunk kedvenc sánta diagnosztájának élete - az évadok előrehaladtával - sem korlátozódott csak és kizárólag a Princeton-Plainsboro-ra és a heti ügyekre. Epizódról-epizódra egyre jobban nyílt ki, fejlődött a figura, ami egy ilyen, nem klasszikus értelemben véve, nyomozós–dráma sorozat esetében a magánélet és az otthon megjelenésével is együtt jár. Emiatt erős szerepe van a set designnak. A zongora, a stílusos kanapé, a színek, a könyvek, egyszóval az egész miliő magában foglalja a magas intellektuális szinten álló, retro-rock- jazz stílust képviselő House személyiségét. Lakásának minden négyzetmétere filozofikus légkört áraszt, nyakon öntve nem kevés művészi értékkel, ami szerintem a gyógyításában is tetten érhető. Minden dísztárgy a főhős életéről, szenvedélyéről mesél.

Hannibal

Az egyik kedvenc filmem A bárányok hallgatnak. Komplett egészként, nagyon magas nívón volt jelen benne minden, amit a zsánerben szeretek: történet, suspense, karakterek.  A pszichiáter televíziós rendelése is méltóra sikeredett, köszönhetően a kiváló showrunner-nek (Bryan Fuller) és a magas színészi teljesítményre képes Mads Mikkelsen-nek. A témánkból kiindulva azon az állásponton vagyok, hogy sikerült Hannibal külső-belső világát kitágítani, megjeleníteni, felerősíteni. Nagy hangsúlyt kapott a konyha – tudjuk, milyen természetes alapanyagokból szeret főzni… -, és az iroda, ahol elmélyítették a Hannibal-Graham ügynök közötti kapcsolatvilágot. A helyszínek miliője, afféle fúziós megoldásként magába olvasztották a vezérkarakter személyiségében rejlő kifinomult stílust, a hideg távolságtartást és a hűvös eleganciát. Konyha Hannibal ínyenc, pikáns kulináris ízlésvilágára is ráerősített. Ezen a ponton a food stylist is látványos munkát végzett.

Iroda

Konyha

Erre nincsenek szavak!

Jó étvágyat!

Sherlock Holmes (mozi + sorozat)

Sir Arthur Conan Doyle adaptációjában szerintem a lakás a legfontosabb, ahol Sherlock Holmes és Dr. Watson dolgozik. A nyomozónak a Baker Street afféle szellemi palota, ahol delíriumos állapotban el tud merülni a zavaros ügyfeltáró gondolataiba. A mozis feldolgozásnál kicsit könnyebb lehetett a munka, hiszen adaptáció esetén – főleg, ha a kor is adott – kötelezően életre kellett hívni/meg kell jeleníteni azt a pontos enteriőri világot, amivel a regényekben is találkozhattunk.Az már más kérdés, hogy mennyi időt igényelt mindent korhű tárgyat - az utolsó csészéig -, és jelmezt beszerezni. Már a Robert Downey Jr.- os kaland is kapott egy kis stílusfrissítést: a viktoriánus korszakos közeg nagyon halvány - főleg az öltözékben nyilvánult meg - steampunk tónussal lett megrajzolva. Nagyon szép, stílusos és autentikus munkát végeztek szerintem mindkét filmen, csakúgy, mint a Benedict Cumberbatch féle verzión is. A modernista vonal miatt alapvetően nagyobb lehetett a mozgástér, lazábbak voltak a korlátok, ám biztos piszok nehéz lehetett a Sherlock-i miliőt átültetni napjaink füstös, automatizált Londonjának közegébe. A végeredményt látva, szerintem sikerült elvégezniük a „házi feladatukat”.

Mozi

Biztos, hogy kihagytam jó pár témához illő példát. Kommentbe jöhetnek a kiegészítések! (Jóbarátok és az Így jártam anyátokkal azért maradt ki, mert így sokat példálózom velük, nem akartam folyamatosan magamat ismételni.)