Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy az alacsony költségvetésű film definíciója a szar film. Gyenge látvány, olcsó színészek, béna forgatókönyv. Gyakran előfordul, de mi van akkor, ha mindez nem igaz - vagy csak részletekben stimmel - és csak a hype-ra nem fussa...

Tegyük fel, hogy négy idegent teljesen izolált környezetbe, 400 napig egy földalatti szimulációs kabinba zárunk pszichológiai megfigyelés céljából. A cél, hogy kiderüljön: alkalmasak-e a csillagközi utazásra.

A földalatti építmény teljesen egy űrhajó érzetét kelti, de nemcsak látszatra: a kilövés nehézségeitől kezdve a „random” felbukkanó meghibásodásig mindent élethűen szimulál… Vagy mégsem egyszerű szimulációról van szó?

Ettől a gondolattól válnak szépen lassan paranoiássá, megtörté a fiatal asztronauta jelöltek. A 400. naphoz közeledve elszabadulnak a konfliktusok. Egy ponton már mindenki gyanús, mindenki elkezdi a saját biztonságát előtérbe helyezni, ami, a labilis társak erőszakos megnyilvánulásait elnézve, teljesen érthető reakció!

Ki kell jutni!

Ahogy a valóság és képzelgés közötti vékony határmezsgye megszűnik, úgy a gyenge elme megtörik, és pánikszerűen menekülni akar az „űrhajóból”. Sikeres szabadulás után azonban nem azzal szembesült, amire várt: a felszín nem hasonlít arra, amit eddig ismert.

Verdikt

A számos izgalmas, de kiaknázatlan történetmozaikokért - az elmebaj felé vezető út, a kapcsolati szálak, információmorzsák a karakterekről - kárpótolt a kabin elhagyása utáni tébolyda. Az rendesen odakarcolt! Folyamatosan feszültség és nyomás alatt tartott: egy-egy jelenetnek sikerült is elborzasztania. Fenntartotta az érdeklődést és kérdéseket vetett fel: Mi történik? Hol vannak? Ez most nem csak szimuláció volt? Mi lesz a végkifejlet? Mindezt úgy, hogy nem lépett át művészi ”assetom mivan"-ba.

Ennek ellenére sajnos a lezárást elcsépeltnek találtam, ami szerencsére csak az utolsó egy-két percre nyomja rá a bélyegét. A technikai része rendben volt, de a színészi játékról ez már nem teljesen mondható el: érződik rajta némi tini-film beütés, illetve a karakterek személyisége sem átgondolt. Néhány esetben nem asztronauta jelölthöz méltóan viselkednek. Ez persze magyarázható azzal, hogy mindenki magával hordozza a lelki sérüléseit.